FELÁLLÁS 1) Osszátok fel a táblát négy negyedre. Ezután mindkét játékos dobjon egy kockával, és aki a nagyobbat dobja, az választhatja ki, melyik bunkerrel rendelkező negyedbe rakja fel seregét. Az ellenfél az ezzel szemben elhelyezkedő negyedben áll fel. 2) Aki a kisebbet dobta, az kezdi el a felrakást, majd felváltva következnek. Az osztagok felrakási sorrendje a következő: Tüzérség, Gyalogság, Elit egységek, HQ, majd Rohamosztagok. A ellenséges egységek nem kerülhetnek 24"-nél közelebb egymáshoz. 3) Dobjatok, hogy ki kezd. Aki a nagyobbat dobja, az döntheti el, hogy először vagy másodszor szeretne jönni.
Az égbenyúló torony tetején lévő kilátó ablakát színes fények ölelték körül, de a teremben sötét uralkodott már-már valószínűtlenül fekete. Mégsem vehette fel a versenyt a hatalmas, kaotikus veretekkel díszített ablaknál álló alak szívének sötétjével. Az alak akár egy az ősi istenek által megálmodott szobor állt és kifelé bámult. A bolygó felszínét nézte, odakint színes villámok és borzasztó energia-kisülések csapkodtak, járták eszeveszett táncuk, mint a káosz, a warp kitüremkedései a valós térben.
Azon játékosok számára, akik neadjisten erõnyerõk lennének valamelyik mérkõzésen, lehetõségük nyílik rá, hogy kipróbálják a Blood Bowl GW játékot egymás ellen. Elõre összeállított ember és ork csapattal lehet egymás ellen megmérkõzni. Ezek eredeti BB és WHFB figurákból fog állni.
Az erdő mélyének egy árnyékos zugában, két férfi néz farkasszemet egymással. Merev, mesterkélt testtartásuk sugallja, hogy nem ellenségek, de nem is barátok. Tárgyalnak egymással. A magasabb magán viseli fajának minden jellegzetességét. Könnyed, szinte légies testfelépítés, karakteres arc, kortalan tekintet. Amint megszólal dallamos anyanyelvén, az aljnövényzet lassú ritmusban elkezd ringani, hangjának ritmusára:. „Nem szeretem az embervarázslókat, így magát sem.”
Hogyan került Hugo de Manfred birtokába egy titokzatos kis üvegcse mely oly sok ember – és más lény – életére volt hatással?A történet kicsit korábban és jóval messzebb kezdődött. Tukó és Tóbi a két jóltáplált de kevésbé harcias hobbit hazafelé tartott egy távoli rokontól aki szakácsként éldegélt Estália legnagyobb városában egy befolyásos kereskedőnél a konyhai kandalló mellet jobbra a sós és a tárkonyos tégely között – bár ide csak aludni tért a dolgos napok végén. De ez történetünk szempontjából teljesen lényegtelen.
Hetman Kmicic parancsnoki járműve mellett állva nézte a várost, ahová nem rég nyomult be a második század. Nyugtalan volt. Néhány perce megszakadt az összeköttetés, ráadásul a lázadók nehéz tüzérsége iszonyatos zárótüzet zúdított állásaik elé a senkiföldjére.
Batku* Loboda elégedetten nézett. A tájat fürkészte, de emberein és a század többi katonáján kívül mást nem látott mozogni. A 2. százada egy órája indult el felderíteni a lázadók által megszállva tartott Trad városka külső negyedeit. Feladatuk erőszakos felderítés azaz hatoljanak addig előre, míg olyan ellenállásba nem ütköznek, ami megállítja őket. A fiatal knáz** a tankönyvekben előírt módon indította útba az embereit.
Tuesday, 17 November 2009 11:21 | 
Written by Admin
